Az én történetem

Radványi Nagy Emese

okleveles stíluskommunikátor

üzleti megjelenés specialista

Business Style Academy alapítója vagyok

“Hiszem, hogy a stílus és a stílusosság mindenkinek jár! Éppen ezért azt a célt tűztem ki magamnak, hogy vállalkozóknak, üzleti vezetőknek, felsővezetőknek és mindazoknak, akik erre nyitottak támogatást nyújtsak a saját vagy üzleti stílusuk megtalálásához, hogy általa profiként a profik között professzionálisan tudják képviselni magukat, a cégüket és a terméküket.”

Ismerjük a mondást: “Nem a ruha teszi az embert!” Viszont van egy másik közhely is, miszerint “első benyomás csak egyszer adódik”. Szerintem valahol a kettő között az igazság.

Hogy is kerültem erre a területre?

Elég hosszú és rögös úton keresztül, rengeteg tapasztalással.
A középiskola elvégzése után Németországba kerültem és két évet kint éltem, iskolába jártam. Ez adott lehetőséget arra, hogy amikor haza jöttem tolmácsként dolgozzam.
Emlékszem arra a kiszolgáltatott helyzetre, amikor egyedül küldtek ki tárgyalni Németországba, lehettem talán 22-23 éves. Nem tudtam hogyan kell felöltözni, nem tudtam kinek mit illik mondani, nem voltam tisztába kinek kell először kezet nyújtani. Minden egyes alkalomra készíttetem magamnak egy általam szépnek vélt ruhát, de mikor beléptem a tárgyalóajtón összementem kicsibe. Az üzleti partner ugyanis egy gyár tulajdonosa volt, aki mindig kifogástalan eleganciával jelent meg. Én meg a kis Kelet-Európa-i tolmácslány az itthon szépnek mondott ruhámban. Soha nem felejtem el azt a végtelenül kiszolgáltatott érzést, nagyon rossz volt.

Most már tudom, hogy nem feltétlenül a ruhámmal volt baj, sokkal inkább a magabiztosságommal.

Nem tudtam magam eladni. Most már tudom azt is, hogy nem feltétlenül pénz kérdése az, hogy miben vagyunk hitelesek. Persze egy jól megválasztott öltözet sokat segít, de kell az is, hogy csillogjon a szem, legyen benne tűz és legyen mögötte magabiztosság. Persze azt sem ártott volna tudni, mi áll jól az alkatomhoz vagy mely színektől csillog a szem és az arc, akkor talán nem feszengtem volna a kiskosztümömben. Láttam a másik oldalt, a profit, aki professzionálisan néz ki és ettől még kisebbre mentem össze. Hebegtem, habogtam, legszívesebben kirohantam volna a tárgyalóteremből. Az évek alatt, azonban lassan megfigyeltem mi az ami jól áll nekem és miben nem érzem magam kellemetlenül.

Tanítás

Az élet úgy hozta, hogy közben munkát váltottam és mivel az alapképzettségem német nyelv-és irodalom szakos tanár, elkezdtem tanítani. A suliban viszont pont az ellenkezőjét tapasztaltam. Túl elegáns, talán túl színes voltam egy református iskolához.
A kollégák csak szürkét, feketét és fehéret hordtak. Persze, hogy feltűnő volt a kis piros kosztümöm, de most már azt is tudom, hogy ennek mi az oka.
Viszont azt vettem észre, hogy a gyerekek jobban figyelnek rám, tetszett nekik az öltözékem. Tanácsokat kértek, megdicsérték a ruhámat, sőt meg is fogalmazták, hogy sokkal jobb lesz a hangulatuk, ha velem van órájuk.  A színek, feldobják az emberek hangulatát, most már ezt is tudom, illetve befolyásolják.

Sokszor megtapasztaltam egy-egy tárgyalás alatt azonban azt is, hogy nem elég csak egy szép ruhát, egy drága öltönyt felvenni, ha abban az ember nem tud se megjelenni, se kommunikálni, sajnos gyakran még viselkedni sem. Az ellenkezőjére is láttam bőven példát.

Lehet valaki a szakma legnagyobb kiválósága, az adott terület prominens szakértője, ha nem ismeri az üzleti öltözködési szabályokat, egyszerűen nem fogják komolyan venni és valaki olyan kapja meg az állást, aki bár nem olyan nagy tudású, de jobban eladható. Ismerünk ilyen személyeket? Biztosan!

Szegedi Tudományegyetem Stíluskommunikáció mester szak

Ez vezetett engem oda, hogy többet akarjak tudni az öltözködésről, kommunikációról, protokollról és ezek összefüggéseiről. Mivel elég maximalista a hozzáállásom, nem lett volna elég csak valamilyen gyorstalpaló tanfolyam, a legjobbat akartam. Elvégeztem ezért a Szegedi Tudományegyetem Stíluskommunikáció mester szakát és lettem okleveles stíluskommunikátor.Talán fellengzősnek tűnhet a megfogalmazás, hogy üzleti megjelenés specialista, de az egyetemen a kutatási területemnek ezt választottam és ebből is írtam a szakdolgozatomat jeles elismeréssel. Azt gondolom, így már nem annyira fellengzős. A témaválasztást pedig a több mint 10 éves pénzügyi-biztosítós szakterület adta, ahol valóban “nagycápákkal” úszhattam egy medencében.
A biztosítónál országos konferenciákon és magánvállalkozásom során is nagyon sok előadást tartottam ezen téma mentén és azt vettem észre, az emberek nyitottak erre. Ez talán nem is csoda, hiszen egy olyan instant világot élünk, ahol a megjelenés fontos része az életünknek. Nincs is olyan nap, óra vagy perc, amikor ne érne minket egy vizuális inger, egy információ a környezetünkből. Az óriásplakátokon keresztül a telefonunk kijelzőjén keresztül minden arról szól, hogy a megjelenés mennyire fontos.

Remélem, hogy szó szerinti értelemben nem, de az első benyomás fontosságát senki nem vitathatja.

Erre még egy tudományos kísérletet is végeztek, amiben azt vizsgálták, hogy az első találkozások első 30 másodperce után mire emlékszünk a másik személlyel kapcsolatban. A tudósokat is meglepte az eredmény, mert kiderült, hogy 53%-ban a külsejére, tehát a ruhájára, a hajára, a körmére, esetleg az illatára emlékeztek. 38%-ban a kommunikációra, arra, hogy hogyan beszélt, volt-e beszédhibája, miképpen gesztikulált vagy a testbeszédre és mindösszesen 7%-ban arra, hogy konkrétan mit mondott. Ez azért megdöbbentő nem? Ez alapján megállapítható a tény, hogy az első találkozások 93%-nak semmi köze nincs ahhoz, hogy miről beszélünk.

Az is tény azonban, hogy az első benyomás nagyon meghatározó, hiszen ez alapján döntjük el, hogy szimpatikus-e a másik, akarok-e vele még találkozni vagy sem, vagy megveszem-e azt, amit kínál vagy sem. Gyakran ezért nincs második találkozó, de most már értjük, igaz?

Van egy jó hírem!

Az első benyomás befolyásolható!

Pont azzal, amit tanítok, a megjelenéssel és a kommunikációval. Ehhez persze tudni kell az adott terület dress codjait, ismernem kell az alkatom adta lehetőségeket, a színeimet és a protokollt. Nem elhanyagolható! Kezet fogunk valakivel és rögtön levonjuk a következtetést! Túl erős a szorítás, agresszivitásra utal, a “döglött hal” tudják, amikor olyan semmilyen, épp csak az ujjai végét adja oda, az személyiség gyengeségre utal és sorolhatnám, de szerintem ezt Önök is tudják, ezt nem kell tanítani. Azt azonban igen, hogy milyen helyzetben ki nyújtja először a kezét, mert az már nem mindig egyértelmű.

Sok apró momentum, ami talán akkor nem is tűnik fontosnak, döntő benyomással bírhat és akkor bukjuk az üzletet. Nincs második benyomás és csak nagyon nehezen lehet helyére rakni, ha az első benyomás nem sikerült valami jól.

Remélem, ezzel a kis bemutatkozással elnyertem a szimpátiát és sikerült az első benyomás alapján kellemes és egy biztos tudással rendelkező szakember képét nyújtanom és talán az is látszik, hogy amit nyújtok, az nem merül ki az öltöztetésben, ez annál sokkal összetettebb feladat. Nem is szoktam összecsapni, jó tanárhoz méltóan kellő türelemmel és kitartással rendelkezem ahhoz, hogy kivárjam, hogy az ügyfél találja meg a saját stílusát a vezetésemmel és addig gyakoroljuk, amíg nem megy egyedül is.

A célom ugyanis az, mint a nyelvoktatásban, hogy egy biztos, stabil tudást adjak, amire lehet építkezni és örökre társul marad. Persze az évek alatt a stílus is változhat, de aki velem dolgozik, az a későbbiekben képes magához igazítani a már kialakított stílust. A megtanultak alapján képes önálló döntéseket hozni legyen nő vagy férfi.
Amikor a külső a belsővel harmonizál az a bizonyos BIG MAGIC.

Érdekli? Tartson Velem!